A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse. Általában tengervízben élnek, csak kb. 50 faj édesvízi – ezen belül Magyarországon tíz fajuk él. Többnyire telepesek, egy-egy telepben rengeteg egyed él együtt. Aktív helyváltoztató mozgásra többnyire képtelenek, szilárdan lenőnek az aljzatra. A megjelenésük az egészséges ökoszisztéma és a jó vízminőség mutatója. Hazánkban az óriás mohaállat viszont idegenhonos élőlény: az országban először a Ráckevei Duna-ág alsó szakaszán 2011-ben találták meg, de a közelmúltban például a Tisza-tóban is megtelepedett, valamint további új előfordulásai az ország teljes részén várhatóak.

Magyarország legnagyobb méretű kagylója, egyben legnagyobb puhatestűje. Hazánkban inváziós fajnak számít: a 60-as években hurcolták be Kelet-Ázsiából, ott honos pontyfélélék hazánkba telepítésével, azóta pedig jelentősen elszaporodott, ma már az egész országban megtalálható. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű. Elterjedésének pontosabb ismeretével képet kaphatnánk a vizek kagylófaunáját és fertőzöttségét érintő ökológiailag releváns kérdésekre, így ha amuri kagylót találtál a horgászvizedben, kérjük, jelezd azt felénk!

Magyarország rákfaunájában jelenleg három őshonos (a kövi rák, a folyami rák és a kecskerák) és nyolc idegenhonos, potenciálisan inváziós fajról van tudomásunk. A cifra rák amerikai származású, Magyarországon általánossá vált inváziós faj. A faj az őshonos rákfajok számára végzetes rákpestis (Aphanomyces astacis) tünetmentes hordozója, az így megüresedő élőhelyeket rendkívül gyorsan elfoglalja. Mivel egyes idegenhonos rákok nagyon hasonlítanak őshonos társaikra, a tízlábú rákokat szakértők is csak egyes határozóbélyegek aprólékos vizsgálata után tudják azonosítani, így ha tízlábú rákkal találkozol horgászat közben, arra kérünk, hogy lehetőleg közelről fényképezd le az állatot, és küldj el nekünk akár több fényképet is!

A ponto-kaszpi elterjedésű gébek inváziója a Dunán keresztül napjainkban is tart. A fajok a ponto-kaszpi régió (Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger) sekély partmenti, félsós részein élnek, de édesvízbe is messze felvándorolnak. Mindegyik faj kisméretű, a testhosszuk csak ritkán haladja meg a 12-15 cm-t. Különös ismertetőjegyük a páros hátúszó mellett, hogy a hasúszók tapadókorong szerűvé olvadtak össze. Hazánkban több fajuk fordul elő, mindegyik idegenhonos. Inváziós fajokként a gébek más hazai halfajok életterét veszélyeztetik.

A lápi póc a Duna vízrendszeréhez tartozó reliktum, endemikus (bennszülött) faja, elterjedésének fő területét a Kárpát-medence alkotja. Hűvös, tiszta vizű mocsarakban, tőzeggödrökben, lápokban, növényzettel sűrűn benőtt alföldi tavakban fordul elő, illetve kifejezetten kedveli a mocsarakban húzódó, keskeny csatornák növényzettel borított oldalát. Állományának jelentős csökkenését a mocsarak lecsapolása és újabban az ellenségeként megjelenő amurgéb is fenyegeti.

Európa és Ázsia különböző részein honos. Európa északi és keleti részében szinte mindenütt előfordul. Középtermetű hal, angolnaszerűen megnyúlt, hengeres testtel, mely jellegzetesen hosszirányban sávozott. Élőhelyei a hazai árterek, mocsarak, lápok iszapos fenekű helyei, de megtalálható a folyóvizek lassú folyású, iszapos szakaszain is. Korábban tömegesen fordult elő, fontos böjti tápláléknak számított, és a csíkászatot a 19. századig, mint a halászat külön ágazatát tartották számon. A nagy folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása miatt megfogyatkozott a Magyarországon található állománya, ezért védelmet élvez. A lápi póccal együtt élőhelyei jelentősen megritkultak az országban, így ha találkozol példányával, jelezd nekünk azt az alkalmazáson keresztül!

A sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket kedvelő hüllő. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív, télen pedig az iszapban keres menedéket. Hazánk egyetlen őshonos teknősféléje, mely az utóbbi évtizedekben jelentősen megritkult, részben az élőhelyeinek eltűnése, részben az idegenhonos vörösfülű ékszerteknős térnyerésének következtében.

Az akvaterráriumok kedvelt díszállatai. Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén őshonosak, de behurcolásuk után világszerte számos helyen, így hazánkban is megélnek. Szabadon engedett példányaikból néhol életképes, az őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis) apránként kiszorító populációk alakultak ki. Hazánkban még nem dokumentálták szaporodásukat, azonban közvetett negatív hatásuk a mocsári teknősökre ettől függetlenül is valószínűsíthető: egy kutatás adatai alapján ugyanis azokon a területeken, ahol a vörösfülű ékszerteknős betelepült, a mocsári teknősök testtömege átlagosan kisebb, mint ahol nincs ékszerteknős. A mocsári teknős védelme érdekében kérlek jelezd, ha találkozol velük!

A nagy kárókatona jobbára tavakban, ritkábban folyókban víz alá bukással keresi halakból álló táplálékát. Kedvenc élőhelyein telepesen fészkel. Gyakran halastavak halállományát fogyasztja, mellyel a horgászok és a halastavak üzemeltetőinek rosszallását egyaránt kivívja. Nem védett. A kis kárókatona rendszeres, de ritkább fészkelő madárfaja hazánknak. Fokozottan védett. Ha észlelted bármelyik fajt, vagy azok nyomát (fészkelőtelep, halfogyasztás különböző nyomai), küldd el nekünk az alkalmazáson keresztül a vonatkozó információt!

Vízben és vízpartokon élő, ragadozó emlősállat. Hazánkban rejtőzködő, jobbára éjjeli életmódot folytató emlős. Jelentős halfogyasztó, horgász és halastavak gyakori vendége. Az egyik olyan élőlény, mellyel a horgászok szinte biztos, hogy többet találkoznak, mint akár a faj szakértői is. Ha tudomásod van horgászhelyeden vidra előfordulásáról, netalán a faj helyi előfordulásának valamely nyomába (ürülék, haltetem) botlottál, oszd meg velünk azt az alkalmazáson keresztül!     

Hazánk és Európa legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, a védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a 20. század folyamán korábbi elterjedési területének nagy részét visszafoglalta. Az állat, vagy valamely nyomának (rágás, kidőlt fa, gát) észlelése esetén kérjük keresd fel a https://hodterkep.hu/ honlapot, és töltsd ki az ott található kérdőívet.